2009. máj. 24. 18:50 - írta ni

1. A „vizuális” és a vizuális kultúra (mi tartozik ide, jellemzők, terjedelme) + kiegészítés
Szövegfelelős 1.: Toldi Kriszta

Szövegfelelős 2.: Nagypál István


2. Az antropológiai film (története, szerepe, mai jellemzõi, filmkészítés jellemzõi, posztmodern kritikája)

Szövegfelelős 1.: Verebics Ilka

Szövegfelelős 2.: Komlós Kriszti


3. A fotó (képhagyomány, használat, típusok, reprezentáció, ontológiai hely) + kiegészítés

Szövegfelelős 1.:  Vagra Beáta

Szövegfelelős 2.: Belovai Nóra


4. Test és rítus (szimbólumalkotás, díszítés, bõr, proxemika)

Szövegfelelős 1.: Lovászi Anett

Szövegfelelős 2.: Garádi Tímea


5. Medialitás (vizuális műfajok, használatuk, szerepük, metafora)

Szövegfelelős 1.: Szabó Orsi

Szövegfelelős 2.: Daróczi Réka



Vizuális percepció és megismerés

1. A szenzoros működés alapelvei és azok fő vizsgálati módszerei

Szöveg felelős 1.:Mészáros Glória

Szövegfelelős 2.: Valdraff Henriett 

2. A látórendszer felépítése

Szövegfelelős 1.:Kovách Márta

Szövegfelelős 2.:Karvász Dániel

3. Az alak, tárgy, arc és színlátás alapjai

Szövegfelelős 1.: Mihályi Szandra Szilvia

Szövegfelelős 2.: Kocsis Gábor István

4. A mozgás-észlelés és a térlátás
Szövegfelelős 1.: Tóth Rita

Szövegfelelős 2.: Joó Fruzsina

5. A vizuális figyelem, a vizuális képzelet és a vizuális tudat

Szövegfelelős 1.: Rév Szilvia

Szövegfelelős 2.: Kovács Adrienn

2009. máj. 24. 16:56 - írta ni

BME - kommunikáció és médiatudomány alapképzési (BA) szak
Záróvizsga


A záróvizsga a képzés lezárásának formális eseménye. A képzési követelményekben előírt kreditmennyiség megszerzése és a szakdolgozat benyújtása után kerül rá sor. Célja, hogy lehetőséget adjon a hallgatónak arra, hogy számot adjon felkészültségéről. A záróvizsga sikeres letétele a diploma megszerzésének feltétele, az ott mutatott teljesítmény az alapja a diploma értékelésnek.


A záróvizsgára-bocsátás feltétele
A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megléte. (BME TVSZ 20. § 2.) Ha a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett végbizonyítványt kap. Ezt akkor is megkapja, ha a diplomához szükséges nyelvtudást igazoló dokumentummal még nem rendelkezik. (BME TVSZ 20. § 1.)


Záróvizsga

A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és a szóbeli vizsgából áll.
A védés során a hallgató kb. 15 percben bemutatja a dolgozatát és a szakdolgozati munka során elért eredményeket. A prezentáció keretében érdemes kitérni a szakdolgozati bírálatban megemlített hiányosságok vagy problémák lehetséges kiigazítására, illetőleg megoldására. A prezentációhoz – a projektfeladatok szóbeli részéhez hasonlóan – technikai eszközöket vagy handoutot lehet használni. Ezt követően a vizsgázó a záróvizsga-bizottságtól kérdéseket kap a szakdolgozattal, illetve a prezentációval kapcsolatban, amelyekre – ismét csak a projektfeladatok szóbeli részéhez hasonló módon – felkészülési idő nélkül kell válaszolnia.
A vizsga a záróvizsga-tantárgyak anyagából összeállított tételsor. Szakirányonként tíz-tíz tételt állít össze a záróvizsga-bizottság a szakirányos záróvizsga-tárgyakból. A tételhúzást követően rövid felkészülési idő után a vizsgázó a húzott tétel kérdésére vagy problémafelvetésére átfogó felelet ad minél inkább szintetizálva a képzésben szerzett ismereteit. Majd a felmerülő kérdésekre – immár további felkészülési idő nélkül – válaszol.

Záróvizsga-tárgyak

szakmai törzsmodul


Kommunikáció- és médiatörténet
Kommunikációelméletek
Közvetlen emberi kommunikáció
Társadalmi kommunikáció


Vizuális antropológia
Vizuális percepció és megismerés


Záróvizsga-tételek a vizuális kommunikáció szakirány záróvizsgatételei

Vizuális antropológia

1. A „vizuális” és a vizuális kultúra (mi tartozik ide, jellemzõk, terjedelme)
2. Az antropológiai film (története, szerepe, mai jellemzõi, filmkészítés jellemzõi, posztmodern kritikája)
3. A fotó (képhagyomány, használat, típusok, reprezentáció, ontológiai hely)
4. Test és rítus (szimbólumalkotás, díszítés, bõr, proxemika)
5. Medialitás (vizuális műfajok, használatuk, szerepük, metafora)

Irodalom
1. Arnheim, R. 1979, A vizuális élmény. Budapest: Gondolat.
Heltai Gyöngyi 1998, Tendenciák a kortárs vizuális antropológiai gondolkodásban. Tabula 1, 1-2, 106–129.
Kunt Ernő 1988, Vizuális kultúra és vizuális művészetek: Vizuális antropológiai jegyzetek 1. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27., 275–284.
Szijártó Zsolt 2005, Tér, kultúra, kommunikáció – kultúrakutatás a ’kulturális fordulat’ után. Tabula 8, 2, 311–325.
2. Heltai Gyöngyi 2002, Néprajzi filmek két megközelítésben. Tabula 5, 1, 147–163.
Östör Ákos 2001, Az etnográfus tudása. Terepmunka kamerával és jegyzetfüzettel Nyugat-Bengálban. Tabula 4, 2, 151–165.
3. Edwards, Elisabeth 2003, A fényképészet újraértelmezése a néprajzi múzeumban. Néprajzi Értesítő 84, 39–55.
Fejős Zoltán 2004, Miért a fotó: A fényképezés és a néprajzi muzeológia néhány összefüggése. In Fejős Zoltán, (szerk.) Fotó és néprajzi muzeológia. Tanulmányok Budapest: Néprajzi Múzeum (Tabula könyvek, 6.), 7–37.
Kunt Ernő 1995, Fotóantropológia. Miskolc–Budapest: Arc.
Nagy Károly Zsolt 2005, A fotóantropológia és az antropológiai fotó lehetőségei a „digitális képi forradalom” korában. Tabula 8, 1, 91–109.
4. Hall, E. T. 1975,Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat.
Heltai Gyöngyi 2003, Színház és interkulturalitás. Tabula 6, 1, 93–115.
Ingold, Tim 2004, Culture on the Ground. The World Perceived through the Feet. Journal of Material Culture 9, 3, 315–340.
Mauss, Marcel 2001, A test technikái. In uő: Szociológia és antropológia. Budapest:Osiris, 423–446.
Turner, Terence S. 1986, Beszédes bőr. In Jeremy Cherfas – Roger Lewin (szerk.) Nem csak munkával él az ember. A nem létfontosságú tevékenységek. 113–141. Budapest: Gondolat.
5. Albertsen, Niels – Diken, Bülent 2004 Artworks’ Networks. Field, system or mediations? Theory, Culture & Society 21, 3, 35–58.
Barthes, Roland 1999,A divat mint rendszer. Budapest: Helikon.
Császi Lajos 2002, A populáris média rítusai: pletykák és botrányok. Tabula 5, 1, 32–53.
Korff, Gottfried 2003, A néprajzi múzeum: a meghökkentés iskolája? Néprajzi Értesítő 84:9–19.
Mercier, Jacques – Zempléni, András 2003, A jelentés kiállítása. Néprajzi Értesítő 84, 21–37.


Vizuális percepció és megismerés

1. A szenzoros működések alapelvei és azok fő vizsgálati módszerei
2. A látórendszer felépítése
3. Az alak, tárgy, arc és színlátás alapjai
4. A mozgás-észlelés és a térlátás
5. A vizuális figyelem, a vizuális képzelet és a vizuális tudat

Irodalom
A tárgy tematikájában megadott szakirodalom


Záróvizsga-bizottságok a vizuális kommunikáció szakirány záróvizsga-bizottsága

Dr. Bátori Zsolt tudományos munkatárs, BMEGTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék
Dr. Béres István, főiskolai docens, Intézeti Tanszékvezető, PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar
Dr. Dúll Andrea egyetemi docens, BMEGTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék
Dr. Fülöp József, egyetemi docens, MOME animáció szakvezető
Dr. Horányi Özséb egyetemi tanár, BMEGTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék
Dr. S. Nagy Katalin tanszékvezető egyetemi tanár, BMEGTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék


Jegyek

A záróvizsga bizottság a szakdolgozat és a záróvizsga-tantárgyak osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárttanácskozás keretében állapítja meg. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti. Sikeres a záróvizsga, ha a záróvizsga tantárgyak és a szakdolgozat értékelése legalább elégséges minősítést kap a záróvizsga-bizottságtól. Sikeres záróvizsga nem javítható. A záróvizsga-bizottság által el nem fogadott (elégtelen) záróvizsgát csak egy alkalommal lehet pótolni. A pótlás feltételeit és a szakdolgozat beadásának határidejét a záróvizsgát szervező tanszékvéleménye alapján a dékán határozza meg. Amennyiben valamelyik záróvizsga valamelyik részének a vizsgája volt sikertelen, a jelöltnek csak abból kell ismétlő vizsgát tennie. Ez a záróvizsga kétszer ismételhető. Ismétlő záróvizsgára a sikertelen záróvizsgát követő két hónapon belül nem kerülhet sor.(BME TVSZ 21. 6–9.)

Az oklevél eredményét a következő módon kell kiszámolni. Az eredmény komponensei és súlyozásuk:

záróvizsgatárgyak (védés és vizsga) 20%
szakdolgozat 30%
súlyozott tanulmányi átlag 50%. {1}

A fenti eredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:

kiváló 4,50 – 5,00
jó 3,50 – 4,49
közepes 2,50 – 3,49
elégséges 2,00 – 2,49.

Kitüntetéses oklevelet kap az, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, szakdolgozatának a záróvizsgán megállapított érdemjegye jeles, a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,00, továbbá a képzésbe beszámított, teljesített tantárgyainak osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. Javítóvizsgával vagy ismétlő javítóvizsgával javított elégtelen vagy elégséges jegy a kitüntetéses oklevél kiadását nem zárja ki. (BME TVSZ 22. § 4.)

Fontos dátumok a záróvizsgához

a szakdolgozatok beadása 2009. május 15.
a szakdolgozatok értékelés legkésőbb 2009. június 10.
záróvizsgák a 2009. Június 15-dikével kezdődő héten

{1}Számítási képlet: (0,2×ZV + 0,3×D + 0,5×TÁ), ahol ZV a záróvizsgatárgyakra, a D a szakdolgozatra, a TÁ a súlyozott átlagra utal. (Vö. BME TVSZ 22. §, 2–3.)